Rehabilitációs intézmény Noszlop

Feltöltve: 2021-02-17 12:13:24 by Adminisztrátor

Bemutatkozás:( Önálló honlap )

Intézményünk, a Szenvedélybetegek Rehabilitációs Intézménye Veszprém megyében Noszlop községben található, Ajka, Devecser és Pápa városa felől autóbusszal megközelíthető település. A „Rehab-Ház” 2002 óta folytatja itt rehabilitációs tevékenységét.

AZ ELLÁTOTTAK KÖRE:

18- 55 éves szenvedélybetegek (alkohol, - drog, - gyógyszer, - játékfüggő férfiak) Férőhelyek száma: 27 fő.
Az intézmény egy kétszintes családi ház, mely a törvényi előírásoknak megfelelően akadálymentesítve van. Az épület 2020-ban teljes felújításon esett át. Az Intézményhez nagy udvar, kert, istálló és egyéb gazdasági épületek tartoznak, ahol az ellátottak kertészkednek és állatokat tartanak. A lakóház földszintjén található az étkező, melegítőkonyha, raktár, iroda, foglalkoztató, orvosi rendelő, nővérszoba, konditerem, betegszoba. Az első emeleten öt, a második emeleten három lakószoba van kialakítva, két, három illetve négy ággyal. A szobák az intézmény által biztosított bútorokkal vannak berendezve, emeletenként illemhely illetve zuhanyzó van.

     

Terápiás filozófia

Amíg valaki nem képes az érzéseiről, életéről, problémáiról beszélni, amíg nem hajlandó elfogadni a segítséget, hogy egyedül ebből nem lehet kikeveredni, addig reménytelen a betegségből való felépülés.
Első tehát az őszinteség, a másik, hogy kész legyen az ember odafigyelni másokra, és hogy legyen benne hajlandóság arra, hogy megváltoztassa az életét. Az Intézmény magát szermentes közösségként értelmezve szakmai és emberi segítséget nyújt az oda jelentkezőnek abból a célból, hogy a lakók saját döntésük alapján a munkatársi kör és a terápiás közösség támogatásával megszabadulhassanak függőségüktől. Célunk nemcsak józan, de céltudatos, teljes értékű, alkotó életvezetés kialakítása.

     

Terápiás program bemutatása:

A terápiás közösség egy olyan erősen struktúrált környezetet jelent, mely jól körülírható erkölcsi és etikai határokkal jellemezhető. A közösségben a felépülés és a fejlődés szerves részét képezik a szankciók éppúgy, mint a különböző státuszok és kiváltságok szerzése (fázisváltások, kísérés, eltávozás). A lakók fejlődésének elősegítése szempontjából különös jelentőséggel bír az a tény, hogy a közösség tagjaiként az egyének egy önmaguknál nagyobb egység részeivé válnak. A terápiás közösség tagjai inkább családtagnak, mint intézményi kezelés alatt álló páciensnek számítanak. Az egyes tagok jelentős szerepet vállalnak a közösség irányításában, és a többi tag számára követendő példaképként tevékenykednek (pozitív szerepmodell). Az egyes tagok és a munkatársak igyekeznek hangsúlyozni, hogy az egyén önmaga felelős saját életért és személyes fejlődéséért. Habár a közösség tagjai a munkatársak támogatását élvezik, a feladatok intézményen belül történő megosztása azt jelenti, hogy minden egyén köteles energiát fektetni a közösség építésébe, ami gyakran magát a túlélést szolgálja.
A társak részéről érkező nyomás folytán a jó emberismereten alapuló kritika gyakran pozitív irányú változásra ösztönöz. Ezt a változást a közösség tagjaiban és a munkatársakban kialakult elvárások és elkötelezettség is elősegítik. A közösségi keretek között az ember a csoport és az egyén között zajló kölcsönhatáson keresztül ismerheti fel saját problémáit. Ugyanakkor a tapasztaláson keresztüli tanulás, a siker, a bukás, illetve a következmények megtapasztalása olyan erős hatást gyakorolnak az egyénre, amellyel tartós változásokat lehet elérni. A program működésében hangsúlyt fektetünk még a munkaterápiára, így kisgazdaságként működve, rendszerezett és termékeny életvitelre ösztönözzük gondozottakat. Intézményünkben több más, kreatív tevékenység gyakorlására is van lehetőség.

     

A terápia időszakai

PRÓBAIDŐ:
Időtartama: egy hónap(első hónap),
Célja: A Terápiás Közösség, a terápiás program, a házirend és a ház megismerése, biztonságérzet kialakítása, a megszokott közegtől való elszakadás, a mentális és érzelmi folyamatok, valamint az ítélőképesség és a magatartás feletti kontroll helyreállítása. A próbaidő szerves része az akut elvonás súlyos tünetei által előidézett állapotból való felépülés valamint nagy szerep jut az egyéb heveny testi és pszichoszociális problémák kezelésére. További cél a motiváció fokozása, megtartása. Ebben az időszakban a lakó levelet kaphat, de azt nem írhat, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatót és csak rendkívüli esetben, kísérővel hagyhatja el az intézményt (pl.: bírósági tárgyalás, sürgős orvosi ellátás).

     

Terápia fázisai

 

• ELSŐ FÁZIS:

  
  Időtartama: három hónap (2.-3. hónap)
  Célja: A terápiás program első, legfontosabb eleme annak megértése, hogy a szenvedélybetegség esetenként halálos, családi, gyógyíthatatlan, progresszív betegség. Lehetősége nyílik a lakóknak arra, hogy saját maga értékelje ki a függőséggel és a társfüggőséggel összefüggő viselkedését, ily módon elősegítve a betegség és az abból adódó problémák megoldásának megkezdését.
  Az első fázis célja még a kár- és készségfelmérés, a megfelelő önismeret elsajátításának kezdeti lépései, készség és empátiafejlesztés, az alapvető terápiás eszközök alaposabb megismerése, azok gyakorlati alkalmazásának elkezdése, foglalkoztatási területek megismerése, az adott fázishoz tartozó csoportokon való aktív részvétel, egyéni terápiás terv kidolgozása.
 

• MÁSODIK FÁZIS:

  
  Időtartama: három hónap (4.-5.-6. hónap)
  Célja: A betegségtudat kialakulása után, a következő lépés, annak elfogadása, hogy a felépülés egy életre szóló program, hiszen minden esetleges újbóli fogyasztás tragikus következményekkel járhat. Meg kell tanulni élni a betegséggel, tehát folyamatosan tudatossá kell válnia, melyek azok a dolgok, amelyektől távol kell maradni és melyek azok, melyek mindig fontosak lesznek a visszaesés elkerülése végett. A józan, szermentes élet értékké válása elengedhetetlen terápiás célként jelenik meg. A felépülésnek ebben a szakaszában a stressz kezelés és a pótcselekvések kerülése sarkalatos kérdésnek számítanak.
  Ebben a fázisban is tovább folyik az egyéni terápiás terv nyomon követése, értékelése, ezzel egyidejűleg a megoldások keresése, a készségfejlesztés, valamint kiemelkedő jelentőséget kap a felelősségterületek vállalása (kísérés, csoportvezetés, koordinátori teendők, terápiás eszközök folyamatos használata, az alacsonyabb fázisban lévők bátorítása, segítése, az intézmény értékeinek képviselete tettben és szóban). A fázis végéhez közeledve egyes első fázisos csoportok vezetését a második fázisú lakók végzik, adott esetben a munkatársak segítségével, de mindenkori jelenlétében.
 

• HARMADIK FÁZIS:

  
  Időtartama: három hónap (7.-8.-9. hónap)
  Célja: Ebben a fázisban elsődleges cél a kiegyensúlyozott és józan élet fenntarthatóságának megtervezése és megvalósítása. Ehhez a visszaesésre figyelmeztető jelek azonosítására, a mindennapos problémamegoldásra és hatékony életvitelre van szükség. A harmadik fázisban levőknek ezért egy olyan – a józanság köré szerveződő életvitelt kell kialakítani, amelyben, a stressz kézben tartása, a problémák megoldása, és az őszinte személyes kapcsolatok ápolása minden esetben elsőbbséget élvez.
  Ez a fázis a gyakorlati intézkedések és lépések ideje is, az intézményből való kiköltözés előkészítése. Munka és/vagy albérletkeresés, családi viszonyok további rendezése, stabilizálása az intézmény által biztosított kereteken belül.
 

• NEGYEDIK, KILÉPTETŐ SZAKASZ:

  
  Időtartama: három hónap (10-11-12 hónap)
  Célja: A negyedik fázis lakói közvetlenül nem vesznek részt a közösség irányításában, heti terv alapján a hét minden hétköznapján a rehabilitáció befejezése utáni időszak előkészítését szolgáló ügyintézésekre mehetnek. A 11-12 hónapban a lakó 2 alkalommal 10 napra kimenőterv alapján elhagyhatja az intézményt, családi kapcsolatok, munkahely, lakhatási lehetőségek és a társadalomba való visszailleszkedés előkészítése céljából.

Félutasház Tósok

Az Alkohol-Drogsegély Ambulancia által fenntartott Rehabilitációs Intézményben Noszlopon, a szenvedélybetegekkel végzett munkánk fontos eleme a szenvedélybetegségből felépült, új életet kezdő ellátottak reintegrációjának támogatása. Ők azok, akik a normális, mindennapi életbe való visszailleszkedést tanulják, próbálgatják, és ebben igen sok segítséget igényelnek. A noszlopi intézményünkből kikerülő kliensek között jelentős azoknak az aránya, akiknek semmiféle támogatása nincs, vagy ha van is valamiféle támogatás, az nem a lakás, lakhatás gondjait oldja meg. A Félutas-program célja a rehabilitációs kezelést sikeresen befejező emberek sorsának továbbkövetése és segítése a külső férőhelyeken. A külső férőhelyeken absztinens szenvedélybetegek kapnak segítséget a társadalomba való visszailleszkedéshez. Azoknak a talpra állt szenvedélybetegeknek akarunk és tudunk segítséget nyújtani, akik lépéseket tesznek azért, hogy józanságukat megtartsák, ápolják, és abban továbblépjenek.